2013. május 20., hétfő

13. fejezet - A terv

Ahogyan megláttam, amint a mellettem ülő Key háta lassan rázkódni kezd a sírástól... a látvány az én szívemet is facsarta. Ritkán láttam eddig Keyt sírni. Legtöbbször a koncertek végén, mikor mindenki elérzékenyült. De hogy privátban ennyire összetörjön érzelmileg... talán sosem történt még meg. És a tény, hogy ebben én is szerepet játszottam, egyenesen megőrjített. Miért mondtam egyáltalán el neki bármit is, miért nem maradt minden úgy, ahogyan régen? Minden a feje tetejére állt azóta, mióta elmondtam neki az igazat. Most azt gondoltam, legszívesebben visszapörgetném az időt.
És az a rohadék menedzser pedig elmehet egyenesen a fenébe. Nagyon kibuktam rá a kávézóban, és tisztában voltam vele hogy ennek következménye lesz. De nem érdekelt. Csak az érdekelt, hogy az az ember, akit szeretek, összetört. És senki sem bánthatja semmivel sem.
A többiek sem igazán örültek Key lábsérülésének, de természetesen abszolút megértették. Mindenki tisztában volt vele hogy nem tehet róla. Key többnyire otthon maradt pihentetni a lábát, amíg mi elmentünk gyakorolni a céghez. Így teltek múltak a napjaink. Csak a hajtás, a hajtás, és a hajtás.
Ahogy visszaértünk a próbáról, benéztem a hálónkba. Key már aludt. Alvó arca láttán elmosolyodtam, majd továbbmentem a folyosón.
- Fuhh... - rogytam le a nappali kanapéjára Taemin mellé, aki csak némán, elterült tagokkal meredt a tévére. Karikás szemei alig voltak nyitva. Már majdnem egy hete minden nap csak táncoltunk és az újított koreográfiákat magoltuk be, és ez nem csak testileg de mentálisan is iszonyatosan kikészíti az embert. Még Taemint is, aki pedig nagyon hiperaktív.
- Hol van Onew meg Minho? - kérdeztem.
- Minho hangképzésen, Onew pedig bent maradt gyakorolni a táncot.
- Te jó ég... pedig este 11 múlt. Reggel óta bent vannak ők is.
- Igen... de tudod milyenek... - felelte, majd kicsit feljebb ült a kanapén. - Tényleg, akkor végül az Internet war fog menni a koncerten?
Néztem rá, és bólogattam.
- Hm.. - lesütötte a szemét, és mosolygott. - pedig biztosan jobb lett volna a duettetek Keyjel.
- Ah.. miért? - kérdeztem, mint aki nem érti, miről beszél.
- Tudod te azt, Hyung. - rám nézett. - Akik szeretik egymást, azoknál sokkal hitelesebb az ilyesmi, nem igaz?
- Egymást... - mondtam halkan, és sóhajtottam. - Nem hinném hogy olyan hiteles lenne az esetünkben, Taemin-ah.
- Hm? Miért, hyung? Talán valami gond van köztetek?
- Ah... - lesütöttem a szememet. Nem tudtam, elmondjam-e neki... ő mégiscsak Taemin. Fura volt vele ilyenekről beszélni. De egyben el is akartam neki mondani, hiszen senki másnak nincs lehetőségem kiönteni a lelkem... - Csak... én szeretem Keygunniet. De ő.. ő engem nem szeret viszont.
- Oh... - szegte fel a fejét Taemin, és ő is a földet kezdte el bámulni. - Honnan gondolod?
- Amikor megkérdeztem tőle... nem válaszolt semmit.
Taemin egy picit elmosolyodott.
- Hyung, akkor még nincs minden veszve.
Feljebb ültem az ágyon.
- Mit értesz ez alatt?
- Nem mindenki mondja ki olyan bátran és nyíltan a másiknak, hogy szereti.
Hé, Taemin-ah, miket nem tudsz, te?
- Akkor mégis honnan tudjam meg, hogy szeret-e?
- Nem szavakkal, hanem tettekkel kell kihozni belőle. És itt nem a testi dolgokra gondolok.
Figyelmesen néztem rá, és vártam, hogy folytassa.
- Például, tedd féltékennyé valahogy. Ha nem lesz féltékeny, akkor valószínű hogy nem szeret téged. De ha igen, akkor nyert ügyed van.
- Aaah.. nem rossz ötlet. De hogyan.. - ekkor hirtelen a fejembe tört az ötlet. Rásandítottam, és elvigyorodtam. - Taemin-aaah.
- Hm? - Taemin felvont szemöldökkel nézett rám, de nem értette, hogy mit akarok.
- Segíts féltékennyé tenni Key-gunniet.
- Mi? De hogy..?
- Ahj, hát az Internet war! Adjuk elő úgy, mint még soha.
Láttam hogy kicsit megrémült, mert akaratlanul is elkezdett tőlem távolabb húzódzkodni a kanapén.
- Nyugi, nem foglak megerőszakolni a színpadon. - elnevettem magam a rémült arckifejezése láttán, ráadásul még el is pirult. A kis makanae.
- J..jjó, de.. mire gondoltál? Milyen "extrára"?
- Nyugi, semmi extra. Csak adjuk elő olyan jól amennyire csak tudjuk. - mondtam, és mosolyogtam rá. Kissé füllentettem, mivel már van is egy terv a fejemben, miként tehetem igazán féltékennyé Keyt...

4 megjegyzés:

  1. Ismét jó rész lett, végre van remény megint Jonghyunnak. Kíváncsi vagyok, hogy reagál majd Key a Taemines fanservicere.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó lett. .nagyon tetszik az egész történet. .kivâncsi vagyok Kibum reakciojára....:) :) ...De a végkifejletre vagyok a legkiváncsib. ..remélem az még messze van ;) ...:) ..

    VálaszTörlés
  3. Szegény Key... Ah, most fúrja az oldalamat a kíváncsiság, hogy mi lesz ebből:)

    VálaszTörlés
  4. Hoohoooo... Taemin te igen okos kisgyerek vagy.... Jonghyun te meg hülye, hogy ilyenre nem gondoltál xD De egye fene... féltékenységre fel... xD

    VálaszTörlés